Sosem felejtem, mikor gyerekként néztem,ahogy édesanyám a varrógépnél ül és alkot. Ez az alkotás iránti vágy kapott el engem is most, három gyermekem születése után és nevelése közepette.

A második varró órám után – miután épp megtanultam, hogy hogyan kell befűzni a gépet- a 4 éves kislányom arra kért, hogy varrjak neki egy babát.

Az volt az a pillanat, amikor éreztem, feladatom lett, feladatot kaptam és ma már azon kapom magam, hogy ez a feladat szenvedéllyé szelídült.

A Mimiket kislányom Léna, a Manfrédokat pedig fiaim, Dani és Olivér inspirálják.

Nekik és szeretett férjemnek hála, hogy ez a szenvedély gőz erővel működhet!